A Felső-Tisza és a Szamos vidékének öntéstalaján, a Kárpátok peremvidékének kedvező éghajlati viszonyai között, a kedvező mikroklíma hatására tudott meghonosodni évszázadokkal ezelőtt a vadon termő szilva. A hagyományosan hátrányos helyzetű, nehéz sorsú, vidéken élő emberek folyamatosan keresték a magától termő gyümölcsök sokrétű felhasználását. Így alakult ki a jellegzetes szilvaaszalás, szilvalekvárfőzés és a szatmári szilvapálinka készítés.
A szatmári eredetmegjelöléssel előállított szilvapálinka alapanyaga a Tisza-Szamos köz környékén termett szilva. A termék előállítására a “nemtudom” (penyigei) és a besztercei szilvafajták gyümölcse használható, egyéb szilvát max. 20 %-ban tartalmazhat az átvett gyümölcs. A pálinkafőzési alapanyag optimális érettségű (érettől a túlérettig), romlóhibától és idegen anyagoktól (föld, levél, gally stb.) mentes kell, hogy legyen. Az alapanyag-átvételnél képzett szakembernek kell ellenőriznie az alapanyag származást igazoló dokumentumát, a fajtaazonosságot és a szennyeződésmentességet.
Magyar Értéktár
1. Megnevezése: Szatmári szilvapálinka2. Ágazati besorolása: Agrár- és élelmiszergazdaság
3. Fellelhetőségének helye: Szatmár
Tartalom megosztása
Előállításának szakaszai
1. Cefrekészítés: a magok kb. 20 %-a a cefrében kell, hogy maradjon
2. Erjesztés: hordókban történik, a cukortartalmú cefre a gyümölcs héjrészén ill. a levegőben lévő élesztősejtek hatására erjedésnek indul, a cukor alkohollá alakul át szén-dioxid és hő fejlődése közben.
3. Lepárlás (desztilláció) és finomítás: a lepárlás hagyományos, rézből készült un. kisüstön többlépcsős desztillációval történik. A finomító üstökben az alszeszből finomítással nyerik a jó minőségű szilvapárlatot.
4. Érlelés és pihentetés: fahordókban és rozsdamentes acél tárolótartályokban történik. Érlelési idő legalább 3- 6 hónap.
5. Alkoholtartalom beállítása: A gondosan kiérlelt kisüsti párlat alkoholtartalmát a palackozott árura vonatkozó igen szigorú előírás (± 0,3% V/V) következtében, jó minőségű lágyított (max 2 nko-ú) ivóvízzel, a fogyasztói forgalomba hozatal előtt kell beállítani.
6. Palackozás: Modern anyagú palack (műanyag, fém stb.) használata tilos! A megengedett csomagolási egység maximum 1 liter, ezen felül csak egyedileg, reprezentatív ajándékként csomagolható.
Földrajzi terület
A földrajzi árujelzőt Kelet-Magyarország Szabolcs-Szatmár megyéjében, az alább felsorolt helységek és határuk közigazgatási területéről származó szilvából készített termékkel kapcsolatban lehet alkalmazni.
Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Csaholc, Csaroda, Darnó, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jánkmajtis, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kisvárda, Kisvarsány, Kölcse, Kömörő, Lövőpetri, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagydobos, Nagyhódos, Nagyvarsány, Nyírlövő, Olcsva, Olcsvaapáti, Panyola, Pap, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szabolcsbáka, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi, Vásárosnamény.
Szatmári szilvapálinkát kizárólag az itt meghatározott területen fekvő szeszfőzdében szabad előállítani, gyártani és palackozni.
