Tokaj-Hegyalja a világon egyedülálló, különleges mikroklímával rendelkezik, ez kimondottan kedvez az aszúképződésnek.
Az aszúsodást, azaz a nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba nemcsak erre a térségre jellemző, azonban a különleges mikroklíma, a környező folyók hatásai és a szőlőfajták egymásra találásának eredményeképpen itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás. A tokaji aszú a világ egyik legkiválóbb és legismertebb természetes, nemes édes bora, amit 2013-ban hungarikummá nyilvánítottak.
Az első aszú
Hegyaljai hagyományok szerint az első aszú bort az Erdőbényén élő Szepsi Laczkó Máté református prédikátor készítette, Lorántffy Zsuzsannának, 1631 húsvétjára. Annyi bizonyos, hogy aszú már évszázadok óta készül a Tokaji Borvidéken.
Az aszúbor gyógyhatásai
1. XVI. század második felétől kezdve tekintették az aszúbort gyógybornak. Eleinte a természettudósok azt hitték, hogy az itteni borok kiválósága a szőlőtőkében, a vesszőben vagy a bogyóban rejtőző igazi színaranynak köszönhető. Köztudott volt, hogy a beteget kiveti az ágyból és erővel ruházza fel. Később gyógyszervegyészek kimutatták, hogy a hegyaljai nedű 14 féle ásványi anyagot tartalmaz, amelyek így együtt különösen jótékony és serkentő hatással vannak az emberi szervezetre.
2. Egykoron az aszúszemekből bőrápoló krémet is előelőállítottak.
3. Vérszegénység esetén, lassú lábadozás idején ma is fontos szerepet játszhat. A benne levő fontos elemek gyorsan felszívódnak a vérbe, így az értékes hatóanyag rövid idő alatt a szervezet rendelkezésére áll. Ezek az értékes anyagok: cukrok, vitaminok, és a foszforsav, amelyek nélkülönözhetetlenek a jó emésztéshez. Nagyon hatásos az asztma gyógyításánál és egyéb bronchiális betegségek kezelésénél.
A Tokaji aszú kialakulása
Augusztus és szeptember eleje még általában szárazabb, amikor a szölö fokozatosan a teljes érettség fázisába jut majd túlérés hatására a bogyók héja ráncosodni kezd. Ezt követően rendszerint beköszönt egy csapadékosabb időjárás, teret nyitva az aszúképződéshez szükséges Botrytis cinerea fertőzésének.
Szüret
Az aszúszemek szüretelése általában október második felében kezdődik.
A pincelabirintusok szerepe
Egyedi szerepe van a borkészítésben és bor érlelésében a pincéknek. A Tokaj-Hegyalján nagyrészt tufába vájt és többemeletes pincék hőmérséklete évszaktól függetlenül közel állandó, 8-12 °C körül ingadozik. A jó klimájú pincék fala nemes pincepenésszel vastagon fedett, amelyek a pincelevegő páratartalmának fontos szabályozói is.
3-tól 6 puttonyosig
A hagyomány szerint ahány puttony (kb. 20-25 kiló) aszúszem kerül az újbor egy hordónyi mennyiségéhez (egy „gönci hordó”: 136 liter), annyi puttonyos az aszú. Egy korábbi előírás szerint annyi további évig kell hordóban érlelni a bort, ahány puttonyos. Újabban azonban a bortörvény egyszerűen a cukortartalom alapján minősíti az aszúkat. Egy 3 puttonyos aszú legalább 60 g cukrot tartalmaz literenként, +30 g/l a +1 puttonyszám feltüntetésének a feltétele.
A Gönci hordó
Tokaji hordótípus. A nevét Gönc községről kapta. A 19. századtól egy 160 icce=136 liter űrtartalmú tölgyfahordó, az aszúbor készítéséhez szolgáló űrmérték.